Posted by: Erika Repassy | August 26, 2016

Bye-bye bubble – buborék búcsú

PurpleBubbleLassan eljön a nap és visszatér a buborékmentes lét. Napról napra zsugorodik, minden reggel farkasszemet nézünk és emlékeztetjük egymást létezésünk értelmére. Neki mennie kell, nekem maradnom. Csendben, nyugodtan, higgadtan. Gyakorlom. Gyakoroltatták. Néha megy. Néha nem.
Az orvosi kontrollok nagyon széles mosolyokkal, biztatással, emberséggel, törődéssel és maximális professzionalizmussal telnek. Voltam bent kétszer imördzsönszi módon és egy órán belül látott orvos és persze, szerencsére semmi gond nem volt a szemmel. Telefonszámokat cseréltünk, hogy tudjunk konzultálni szem és jógaügyben. Mesélem nekik, hogy blogot írok és hogy már most többekkel beszéltem szem ügyben, hogy rengeteget tanulok tőlük, orvosoktól, ahogy hallgatom, amint más pácienssel vagy egymással kommunikálnak, hogy mennyi erőt ad, ahogyan végtelen türelemmel bánnak a visszatérő, néha nehézkes betegekkel, mesélek a jógaterápiáról, amit és ahogyan most gyakorlok, hogy remélhetőleg végzünk szemkísérletet a szemnyomás-fejjel lefelé pózok témakörében és bólogatásokat, megértést tapasztalok és hálás vagyok, hogy végül ez az egész sztori egy nagyon pozitív sztorivá vált. Végre kipihentem magam, lógathattam a lábam egy teljes hónapon át. Nem Indiában, itthon. A saját káoszomban. Le kellett vennem a hangerőből, az akarásból és tervezésből. A főorvos asszony tegnap mesélte, hogy a retinás betegei legtöbbje tartós változásról számol be: kevesebb agysúly, kevesebb dominancia, az arccal lefelé lét nem csak az arcról szól. Én meg bízom, hogy ez tényleg nem csak egy 6 hetes program, hanem hosszútávú átalakulás. Hozzátette: ha valaki egyszer ilyen procedúrán megy keresztül, abban benne marad a félsz, hogy még egyszer ilyet nem. Ahhoz pedig új, békésebb lenyomatok szükségesek. Ha voltál már pánikbeteg, akkor tudod, hogy ez hasonló és kétszer nem mész neki a falnak ugyanúgy. Ha nem voltál, ne is legyél. A fal kemény  és könyörtelen. Te viszont tanulhatsz és még kiszállhatsz időben. A mérleg mérhetetlenül pozitív, mert rengeteget tanultam – a szemről, a test hatásáról a szemre, minden mozdulatot, minden gondolatot nyomon követve jutottam el a szemhez akarva, akaratlanul.
Bye-bye buborék, legyél ott képzeletben az éjszakai lila színeddel, én pedig üzenetet küldök majd a változásokról buborékpostával…lassan…hogy vidd felfelé.


Categories

%d bloggers like this: