Posted by: Erika Repassy | July 28, 2016

Szemrevételezéseim

eye-anatomy

Nahát képzeljétek el, azért volt egy-két kalandos dolgom mostanában.
Az egyik még a kórházban, ahol a kötelező EKG-n is átestem, valamikor a kétségbeesős első estén. Rám rakták a cuppanós cuccokat és beindították a motort. Azzal foglalatoskodtam, hogy miként változnak a bipbipek normálisan illetve tudatos kilégzéssel és persze lassabbak lettek az utóbbinál, de mihelyst tudatvillanásom alakult ki a műtét gondolata kapcsán, jelentősen felgyorsultak a monoton jelek. Háromszor is ki kellett nyomtatni az eredményt, gondolom, talán ez fura képet festhetett egy betegről, meg az is lehet, hogy nem.

A másik érdekesség, hogy a buborék és a gáz hatására (?) a 3D-s szituációkról készült 2D-s fényképek háromdés képet adnak, ha rájuk nézek. Na? Valaki?

Na és még egy: az esetleges híresztelésekkel ellentétben isteni semmit se csinálni! Amúgy azért napról napra picit aktívabb vagyok, ahogy jobban látok ki a buborék felett, ma már reggelit is készítettem és nem vágtam el az ujjamat, azért a tollkupakot még mindig nem találom el elsőre, viszont naponta kb. 1,5-2 órát gyakorlok, ahogy és amit instrukcióban kaptam – ami most azért egy kicsit eltér az orvosi meglátástól, úgyhogy igyekszem használni az intelligens, intuitív iránytűmet, amihez inkább csak belső szem kell. Füvet is locsoltam tegnap este, ahol csak állnom kell egy helyben🙂 A tegnapi kórházi kontroll is viszonylag jó hírekkel szolgált, szépen gyógyul, aminek gyógyulnia kell, de úgy látom, azért a jövőre is marad egy-két szemcucc…de ezen most hivatalból sem fogok aggódni.
Szóval alakul ez, még ha lassan is…
Nagyon köszönöm a sok jókívánságot meg biztatást, azért azt be kell valljam, ez az eset csapta ki a biztosítékot egyelőre a legjobban az elmúlt 43 év alatt…


Categories

%d bloggers like this: