Posted by: Erika Repassy | July 3, 2015

Summertime and the livin’ is easy – workshop

Augusztus 1-én megkísérlek egy nyári műhelyt tartani, melynek fókuszában a nyári légies fejjel lefelék és a hátrahajlások lesznek.

Aki bújt, bújt, aki nem…:)))

Részletek a workshop aloldalon.

Posted by: Erika Repassy | February 8, 2015

ENdia – Erika go India

Dear non-Hungarian speaking friends,

after being pushed to write sth in a more “accepted and comprehensible” language here we go. However, I have to admit, the eloquency fails me so you need your own imagination to colour the adventures a bit more than just my mere words.
Being back to India started with the most unexpected surprise, the new Mumbai airport terminal building with the eternal walks around “artifacts” depicting treasures of the Indian heritage. We seriouly questioned our own sanity after long waits, delays and a Turkish flight…landing in some kind of a fairyland. State of the art arrival hall, latest technology where tourists were rubbing their eyes to perceive it all. I needed to test the toilets as well – spotless I have to say!
The rest was usual, Sandy’s pick up, usual sights of millions of people, goats, cars, rikshaws – and we felt at home. Back again in incredible India.
This time I’m travelling with two of my best “Hun yoga friends” from home, Monika and Laszlo while Kevin is defending the fortress at home.
Everything was seemless and smooth both at apartment and RIMYI, familiar faces emerging from vehicles, on pavements, at Institute. I love the international buzz around here, sweet friends from different parts, all being on the same platform of taking the time out studying and leaving our wordly lives behind as much as we can.
The practice room still has a special vibe, so has the community, and finally Geeta arrived to teach us on Saturday. She was different. Her energy was different. She took many people to demonstrate things, talked about teaching, observing, levels in the asanas, the sacrifice of Guruji and her dedicating their lives to teaching and how much suffering it brought to both of them. That the new generation won’t do that. And it’s probably not necessary either. She was most touching, carrying the responsibility of being the “mother” of it all or so it felt. My story in that class was in Virabhadrasana 1. Legs spread, arms up, explaining how to spread the distance if the abdomen hangs or the sacrum is out and then bend the front knee she said. I took a quiet sigh, dropped my faith thinking how difficult it is for me. She caught it right away. It was just a flicker of a moment and she was right there. “Don’t look down, why are you looking down? Could you see how the arms dropped, how the chest dropped?” A while later again she looked at me referring back to it: “don’t you see how these minor details make a difference?” I smiled and nodded and learned and admired feeling humble to appreciate her genious being, her giving, her teaching. What a privilage to be here! Again:)

Posted by: Erika Repassy | January 18, 2015

India 2015. február

Kedves Iyengar jógások,

2015. februárjában ismét nyakamba veszem a fél kontinenst és Indiában tanulok a neves Ramamani Iyengar Memorial Yoga Institute-ban Pune városában. A korábbiaknak megfelelően valószínűleg idén is írok blogot ezeken a hasábokon és képek is lesznek, tartsatok velem alkalmasint.

Az Amritás órák helyettesítésre kerülnek, gyertek és tanuljatok szorgalmasan a jobbnál jobb oktatóktól.

P1000213

Posted by: Erika Repassy | January 3, 2015

PATRICIA WALDEN in Budapest

Iyengar Yoga workshopwith Patricia Walden (USA) in Budapest: 13-14 June 2015. See details on Guest Teachers page.

PLEASE NOTE THAT THE WORKSHOP SEEMS FULL AT THIS MOMENT, I’m happy to put on you on the waiting list, email me on: info@iyengarjogabudapest.hu asap.

fall2014draft

Posted by: Erika Repassy | December 6, 2014

II. Országos Iyengar Jóga Nap

banner300x250

Posted by: Erika Repassy | November 5, 2014

Jazz a Hadikban

Ismét visszatérünk a sarki Hadik Kávéházba, ahol december 6-án, szombaton újra összeáll a trió:

Káldi Tamás (bőgő)

Lindner Gyula (zongora)

Répássy Erika (ének)

és ismét felcsendülnek kedvenceink a jazz hullámhosszán, gyertek!

IMG_1444

Posted by: Erika Repassy | August 20, 2014

Személyes szemelvények

Ez akkor történt, amikor Kevinnel már kezdetlegesen egy párt alkottunk, valahol Írországban a szemek vizslató tekintetétől távol. Egy kis faluban szálltunk meg, aznap, amikor a 2005-ös colorado-i kongresszus jelentkezési ideje indult. Tudtuk, hogy pillanatok alatt elfogynak majd a helyek, hiszen Guruji már nem utazik nagy távolságokra, talán ez lesz az utolsó amerikai/nyugati útja. Egy ír internet-kocsmában vártuk a lehetőséget, analóg kapcsolat, hosszú regisztrációs procedúra. Amerikaiaknak. Egy kérdésen majdnem fennakadtam, válassz államot…nnna gondoltam, még mindig New York van Dublinhoz legközelebb, az jó lesz. Legnagyobb csodálkozásomra átment a rendszeren. Bent voltam!

Aztán meg Coloradoban. Én nem vagyok olyan hűha típus, aki hasra esik bármi vagy bárki előtt is, így kíváncsian vártam, hogy milyen lesz A Gurut élőben látni, tanítását megtapasztalni. Ahogy belépett a terembe, ahol kb. 800 lelkes gyakorló várta, kétséget kizáróan rájöttem, milyen az, amikor valakit Gurujinak hívnak tanítványai. Az az elképesztő energia, fény és szeretet, adni akarás, ami vele együtt belépett a csarnokba, mindig velem marad. Az a taps és öröm, ami mindannyiunkat átjárt, semmihez sem hasonlítható, csak olyan eseményhez, ahol valami igazán magasztos történik. Felemelő volt a program, három nap Iyengar tanításával, két nap pedig teremről teremre járt, hogy a szemináriumokon is adjon minél többet, fáradhatatlanul. Akkor volt 86 éves.

Aztán Púnéban találkoztunk többször, főleg a hazai szövetség létrehozása végett, nagy örömmel töltötte el, hogy kis hazánkban összetartó közösség révén formálisan is létrehoztuk magunkat, azt mondta, igen, tudom, hogy a magyarok nagyon dolgos emberek, nagyon örülök. Levélben tájékoztattuk az itthoni vizsgákról, legutóbb pedig, most júniusban egy foldert készítettünk neki az 1. Országos Iyengar Jóga Napról, képekkel, adatokkal és az Iyengar metódus magyarországi történetével.

Ahogy emlékszem rövid beszélgetéseinkre, lenyűgözött az a gyermeki érdeklődése, amivel felénk fordult, a szeme sarkában a huncut mosollyal, az az 1-2 vicces szófordulat, ami után egy pillanat alatt változott át tudását átadni akaró tanárrá, akiben szüntelen él a megértetni akarás. Felejthetetlen az az átható szempár, ami szembe néz veled, átlát rajtad és amitől hirtelen minden maszkod lehull, aki tényleg lát, szőröstül-bőröstül, testestül-lelkestül.

És még két rövid történet, ami miatt hiszem, hogy velünk marad. Otthon készültünk fotók készítésével Kevinnel, de mire odakerült a sor, addigra nagyon fáradt lettem és vonszoltam magam pózról-pózra, mígnem egyszer kifakadtam, hogy én ezt nem bírom tovább. Abban a pillanatban leesett Guruji portréképe a falról. 8 éve lakunk a lakásban, a kép ugyanazon a szögön lóg és sosem esett még le, sem előtte, sem utána.

Pár éve pedig egy szövetségi személyes zűr alkalmával megjelent álmomban, ahogy egy medencéből lépett ki a partra egy hatalmas mellkasnyitással, mint egy oroszlán, aztán a parton megrázta magát, mint egy oroszlán, hogy a bundájában ne maradjon víz. Lerázni, továbblépni. Ő most továbblépett. És nekünk is ezt kell tennünk.

Namaste.

Posted by: Erika Repassy | August 20, 2014

Emlékezés

Még friss a hír, távoli és mégsem annyira váratlan. Egyszer minden és mindenki elmúlik, eltűnik és újjá formálódva ébred egy másik életútra. Micsoda példamutató élete volt! Az élet folytonos változás, a jóga pedig ebben segít megteremteni a stabilitást, a belső egyensúlyt, a belső bizonyosságot, az egyetlen bizonyosságot, hogy egy dolog létezik, ami láthatatlan és állandó, minden más, ami kézzelfogható, csak átmeneti.
Guruji elment erről a bolygóról fizikailag, de hatalmas örökséget hagyott maga után. Felnövünk, ahogy korban, gyakorlóként is. Amit tegnap éjjel még unokájának mondott, ránk is vonatkozik:
“Mindezeket a dolgokat megmutattam Neked, most saját magadnak kell megvalósítanod”.

bksiyengar
Amit ő elkezdett, nekünk kell folytatni. Gyakorolni, érdeklődni, tanulni és tanulmányozni, felfedezni vágyni és türelemmel kivárni, túllépni és visszafogni, csinálni és elengedni, legbensőnket, az igazán őszintét, csalhatatlant megtalálni, és bizonyosnak lenni a hitben. Hálásnak lenni azért, hogy részese lehetett életünknek, hogy utat mutathatott, de a saját lábunkra kell állnunk és saját lépteinket saját magunknak kell megtennünk, saját hibáinkat saját magunknak kell korrigálnunk.
Tanárként pedig úgy érzem, mélységes hálával, alázattal, őszinteséggel kell tolmácsolnunk mindazon megértésünket, amit kaptunk, s mint nyers gyémánt, csiszolnunk kell nap mint nap, hogy a jóga esszenciája átsugározzon rajtunk is.

Mindörökké. Namaste.

Posted by: Erika Repassy | August 20, 2014

B.K.S. Iyengar ma fizikailag elhagyta ezt a bolygót…

…de tanításán keresztül itt marad velünk, gyakorlókkal, hogy legbelsőbb énünk felé vezessen, hogy segítsen kitolni határainkat, lebontani félelmeinket, hogy feltárja és segítsen kiaknázni lehetőségeinket, hogy sugározzunk önmagunkban és környezetünkben. És itt marad velünk, oktatókkal is, hogy művét továbbvíve életben tartsuk zsenialitását és szolgáljuk az emberiséget. Hálásak lehetünk, hogy megadatott ez a lehetőség az életünkben, hogy Tőle tanuljunk.

Köszönjük!

Aum Shanti, shanti shanti

Om béke, béke, béke

Namaste

Posted by: Erika Repassy | August 17, 2014

Interjú

Az Amritában új sorozatot indítunk, ahol egy kicsit többet tudnak mesélni az oktatók saját útjukról, személyes benyomásokról. Az első velem készült, amit az Erika oldal alján olvashattok.

Namaste

Robertspic

Older Posts »

Categories

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.